
Május 1-től minden szerdán 21:00-kor egy igazán egyedülálló utazásra invitálja a nézőket a Viasat Explore új, hatrészes dokumentumsorozata, A kínai nagy fal Ash Dykes-szal, melyben a világhírű extrém sportoló monumentális útra indul, hogy felfedezze a világ egyik legikonikusabb építményét, a 21 000 km hosszú kínai nagy falat. A két és fél hónapig tartó utazás során – amely hófödte csúcsokat és végtelen sivatagokat egyaránt érint – Dykes feltárja az ősi csoda történetét és örökségét, és megannyi emberrel ismerkedik meg közben, akik ilyen vagy olyan módon, de kapcsolódnak a kínai nagy falhoz.
De miért is olyan különleges vállalkozás ez? A walesi születésű Dykes három különböző világrekorddal is beírta magát a történelembe: ő volt az első ember, aki gyalogosan végig túrázta a Jangce folyót annak forrásától a torkolatáig – ez a 6300 km hosszú vállalkozás 352 napig tartott, Dykes pedig nem csupán pusztító viharokkal és földcsuszamlásokkal találkozott közben, de egy megvadult medvével is. És ez még semmi ahhoz képest, hogy a sportoló első emberként vágott át gyalog Mongólián, méghozzá mindenféle segítség nélkül. A 2400 km-es, 78 napig tartó túra során megjárta az Altaj-hegységet és a Góbi-sivatagot, egyetlen társa pedig az a kerekes kocsi volt, amit maga után húzott benne minden felszerelésével. Szóval Dykes tudja, mi az a kihívás és a kínai nagy fal felfedezése sem lesz éppen laza séta!
És ez az űrből látható építmény még most is rejt csodákat. Sokan úgy tudják, hogy a Ming dinasztia emelte 600 évvel ezelőtt, és a jellegzetes téglákból és őrtornyokból álló szakaszok valóban az ő érdemük, de a kínai nagy falnak vannak olyan részei, melyeket több ezer évvel ezelőtt építettek fel. Ilyen a Henan tartományban található Csu-fal is, amely 2700 éves korával a kínai nagy fal legrégebbi része. Ezt a falat még nem téglákból, hanem mindenféle olyan eszközből emelték, amit a környéken találtak: kövekből, sziklákból és döngölt földből, közben igyekeztek kihasználni a helyszín adta lehetőségeket is – sziklaormokat, hegygerinceket. A Csu-falból eddig 380 km-t tártak fel, de a régészek szerint a hossza elérhette az 500 km-t is, és voltak tíz méteres magas szakaszai is, szóval ezt se pár hét alatt húzták fel.
A nagy falnak van olyan szakasza, ami 14 méter magas, a legmagasabb pontja pedig 1439 méteren található nagyjából 80km-re Peking központjától. Viszont két olyan szekciója is van, ami időközben víz alá került – az egyik ráadásul kevesebb, mint 50 éve. Az 1368 és 1644 között épült, a Kína középső részét az északi határvidéktől elválasztó Sífengkó (Xifengkou) szakasz egy része 1975-ben került víz alá, mikor egy közeli folyó duzzasztásával egy mesterséges víztározó tavat hoztak létre a közelben található Tiencsin városának ellátására. A fal pedig egy lefelé sikló óriássárkány mintájára merül alá a vízben, hogy a másik oldalon ismét felbukkanjon. A víztározót 2018-ban nyitották meg a bevállalósabb búvárok számára, a víz hőmérséklete ugyanis odalent nem ritkán alig éri el az 5 Celsius fokot, főleg azokon a pontokon, ahol a fal 60 méter mélyen húzódik.
Lehet, hogy a Sárga-folyó, amely a benne található nagymennyiségű sárga löszről kapta a nevét, csak a második leghosszabb folyó Kínában a maga „röpke” 5500 km-ével, de ezer éven át ez a folyam jelentette az ország egyik legfontosabb természeti erőforrását, sőt, a folyóvölgyet tekintik az ősi Kína szülőhelyének. A Sárga-folyó behálózza az ország jelentős részét, ám mindössze egyetlen ponton, méghozzá az Öreg Tehén Völgy nevű, nehezen megközelíthető kis halászfalu mellett találkozik a kínai nagy fallal. A Sárga-folyót a kínaiak gyakorta nevezik anyafolyónak, ami a helyiek szerint itt találkozik az apafallal, hogy összeölelkezzenek és szerelembe essenek egymással…
Megannyi költemény és mese szól a nagy falról, melynek turisztikai értékét csak az elmúlt években ismerték fel igazán. Több ezer ember foglalkozik Kínában a nagy fal megőrzésével és felújításával, hogy a következő évtizedekben még többen láthassák ezt a már most milliók által látogatott fantasztikus építményt.