Augusztus 7-én ismét visszatérnek a tévék képernyőjére az Ausztrál aranyásók (a 20 részes 8. évad este 21:00-kor startol el a Viasat Explore csatornán), hogy az egekbe szökő üzemanyagárak és a még annál is magasabbra törő hőmérséklet mellett próbálják meg bezsákolni a legnagyobb zsákmányt. A sorozat premierje kapcsán összevetjük az ausztrál és a Közép-Kelet-Európa-i aranylázat.
Ausztráliában 1851-ben, az Új-Dél-Wales-i Bathurstben találtak először aranyat, aminek pillanatok alatt híre ment, az államot pedig megrohanták az ausztrál, angol, lengyel és német aranyásók – sőt, néhányan még Amerikából is idemerészkedtek a gazdagság ígérete által vezérelve. Közép- és Kelet-Európában már jóval régebben, az újkőkorszak idején elkezdtek aranyat bányászni. A kitermelés a Római Birodalom korában pörgött fel igazán és a középkorban sem lassított. A legtermékenyebb területeket Romániában és Csehországban tárták fel.
Míg Ausztráliában (azon belül is főleg a kontinens nyugati részén) óriási lelőhelyekre és rekordméretű rögökre bukkantak az elmúlt bő 150 év során, addig Közép- és Kelet-Európa jóval szerényebb kincsekkel rendelkezik: a története ugyan sokkal régebbre nyúlik vissza, inkább kisebb, de jó minőségű lelőhelyeket lehet errefelé találni – hozzánk legközelebb a Bánságban.
Az első aranyláz idején Ausztráliában főleg aranymosásos technológiák terjedtek el, azaz folyókból és forrásokból próbálták kiszűrni az aranyat. Később elkezdtek bevetni jóval fejlettebb technológiákat: a föld mélyét is feltárták, ehhez pedig hidraulikus eszközöket vetettek be. Közép- és Kelet-Európában a geológiai viszonyok határozták meg az alkalmazott technológiákat, ennek megfelelően tárnákat nyitottak, forrásokat tárak fel, de az aranymosással is megpróbálkoztak.
Míg Ausztráliában telepesek ezrei érkeztek a világ minden tájáról, hogy óriási hatással legyenek az ország fejlődésére és előbb vagy utóbbi kisebb-nagyobb városokba tömörüljenek, addig az európai kitermelés leginkább a lelőhelyek környékét virágoztatta fel. És míg Ausztráliában a mai napig folytatódik a kitermelés, hogy az Ausztrál aranyásók hőseihez hasonló vállalkozókat vonzzon az országba – főleg Nyugat-Ausztráliába, addig Közép-Kelet-Európában már elcsendesült az aranyláz, és leginkább olyan országokban folytatódik a réginél jóval szerényebb kitermelés, mint Szerbia, Macedónia vagy Bulgária.