Blog

„Mindenki tudja, hogy nem lehet pénzt csinálni veterán autók restaurálásából”

A fenti mondat Derek Matthewson, a tapasztalt árverésvezető szájából hangzott el, és a Tragacsot vegyenek stábja elhatározta, hogy ezeket a bölcs szavakat figyelmen kívül hagyva bebizonyítja, hogy igenis lehet! A Klasszikusok turbózása című hatrészes dokuszéria március 17-én, este 22:00-kor startol el a Viasat Explore műsorán, mi pedig bemutatunk két verdát is, melyet a csapat kezelésbe vesz, hogy aztán Matthewson mellett mi is nézzünk egy nagyot, mikor elárverezik őket. Legalábbis remélhetőleg.

A „napszítta rózsaszín” Astra, amin nagyot bukik a csapat

A Vauxhall Astra már egy ideje a piacon volt, mikor a Mark 1 GTE megjelent. Nagy-Britannia első színkódolt autója a versenyüléseivel nagyon izmosnak tűnt, de persze nem volt az. Az áramvonalas Mark 2 már gyorsabb volt, és még az év autója címet is elnyerte, de az igazi vadállat az 1988-ban megjelent pirosfedeles Astra volt, ami a nevét a szelepfedeléről kapta. Ez a 16 hengeres jármű anno nagy népszerűségnek örvendett, ezért sincs már belőle sok.

Emiatt a csapat már a felújítás előtti példány kapcsán is kénytelen jó mélyen a zsebébe nyúlni: a 7 200 fontért beszerzett példány meglepő intenzitással állt ellen a rozsdának és van benne kakaó is – csak kár, hogy a színe „napszítta rózsaszín”. Azzal mindenképp kezdeni kell valamit, és úgy tűnik, nem ússzák meg újjá festés nélkül, ami alsóhangon 3 000 fontot kóstál. Ráadásul ahogy a brigád közelebbről is megismerkedik a járművel, úgy kerülnek elő rothadó elemek belőle, amit vagy vásárolt, vagy utángyártott alkatrészekkel kell pótolni, no meg sok-sok hegesztéssel. A tetőbélést is cserélni kell, amihez kárpitos kell, és a motorra is ráfér egy alapos pimpelés – kap is új ékszíjat, szivattyút, fagyállót és más alapvető dolgokat. A fékrendszernek is kijár a felújítás, jöhet az új féktömlő, féktárcsa, fékpofa és minden egyéb, ami „fék”-kel kezdődik, meg persze új gumik.

Végül a csapat közel 13 000 fontot költ az autóra, azaz a teljes ára meghaladja a 20 000 fontot – nem beszélve az öt hónapnyi munkáról, amit beleölnek. Az aukció vérfagyasztó eredménnyel zárul: az autó 15 250 fontért cserél gazdát, azaz a Tragacsot vegyenek gárdája bukik rajta 5 000 fontot. A tanulság? A restaurálás örömöt hoz, pénzt nem.

A csörömpölő Lotus Espirit, amire még James Bond is büszke lenne

A 70-es években a Formula 1-es versenyautókra szakosodott Lotus új modelleket kezdett el építeni egy új vevőközönségnek. A szuperautók piacán nagy sikert arató Espirit egy közép-motoros, üveggyapot-testű, ékalakú és remekül kezelhető járgány volt, ami olyan egzotikusra sikeredett, hogy még egy Bond-filmbe is bekerült. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy közel 30 évig volt gyártásban.

A csapat szerint ez az egyetlen megfizethető sportkocsi a piacon: be is szereznek egy 1981-es S3-as modellt, amit egy csűrben tartottak, és mindössze 70 000 km-t futott. Az más kérdés, hogy többet fizettek érte, mint eddig bármiért – egészen pontosan 22 750 fontot. Az üveggyapot nem tűnik sérültnek, az autó belül kicsit… na jó, nagyon koszos és ereszt mindene, de ezen kívül nincsenek vele komoly bajok. Látszólag. A motorteszten sok múlik, mert ha a blokkot cserélni kell, az túl sokba fájna, de szerencsére mind a négy henger felpörög és az olajnyomás is rendben van. Innentől kezdve három fronton halad a munka: a fékeket és felfüggesztést szét kell szedni, a 30 éves perselyek ugyanis cserére szorulnak, a motort finomhangolni kell – főleg, hogy csörömpöl –, a belső, bőrborítású paneleket pedig szintén ki kell kapni, hogy konolizáció segítségével felújítsák őket.

A sok kalapálás, hegesztés és szegecselés után a munka legkielégítőbb része az, amikor a gárda beszórja hóhabbal a kocsi belsejét, hogy az módszeresen feloldja azt a rengeteg piszkot, ami éveken át rakódott a kocsibelsőre. Ezt követőn lefújják viasszal és gyurmával felszedik a maradék koszt. Közben egy forgógépes polírozóval felélesztik a kocsi festését. Nem vitás: ezek hozzák a leglátványosabb változást.

A csapat végül összesen kb. 40 000 fontot költ a kocsira, ami végül 45 000 fontért talál új gazdára az árverésen. Miután a gárda fogcsikorgatva kifizeti a szükséges jutalékokat, 1 551 font tiszta hasznot könyvelhetnek el. Mekkora vagyon! Ezt kapd ki, Derek Matthewson!

Minden melléfogásra jut hát egy sikertörténet a Tragacsot vegyenek: Klasszikusok turbózása című doksiban? Nehéz megmondani, ez a banda ugyanis nem csak kocsikra képes pénzt kiadni, de motorbiciklikre, sőt egy kis mozdonyra is. Szóval bevállalósok.

Előzetes

Műsor



Összefoglaló

Tragacsot vegyenek: klasszikusok turbózása

„Mindenki tudja, hogy nem lehet pénzt csinálni veterán autók restaurálásból” – állítja Derek Matthewson, a tapasztalt árverésszervező. Ő családi vállalkozásában évtizedek óta vadászik ritka járművekre, azokat extra leleményességgel pimpeli fel, majd keres rájuk új tulajdonost. Az árveréseknek otthont adó, festői Thornton-le-Dale faluja (Angliában, egy nemzeti park szélén) igen népszerű a mindennapi élet stressze elől menekülő autószerelmesek körében. A Matthewson-garázsban ugyanis megáll az idő: veterán kocsik, motorok és autózáshoz kapcsolódó emléktárgyak paradicsoma ez! A család évente több mint 2000 klasszikusnak talál új gazdát. Munkájukat a Tragacsot vegyenek című dokumentumreality már több évadon át szemléltette, és a forgatóstáb ezzel a különkiadással kíván utánajárni, hogy valójában van-e pénz, vagy sem a veterán autók restaurálásában!

Kapcsolódó műsorok