Blog

Párducok nyomában az aknamezőn és fullasztó barlangászás egy ősi csatornarendszer felfedezéséhez

Habár rengeteg turista látogatja, az Arab-félszigetnek még mindig vannak titkai, mi több, életveszélyes sarkai. De ez nem rettenti vissza Reza Pakravant, a díjnyertes felfedezőt és filmest, aki hatrészes tévésorozatot készített veszélyekkel teli kalandjairól. A Titkos határvidék: Arábiában, amely szeptember 8-tól minden vasárnap 21:00 órakor látható a Viasat Explore műsorán, Rezáék többek között megpróbálnak múltunk eddig rejtett nyomaira bukkanni egy fel nem fedezett szaúd-arábiai kanyonban, a Perzsa-öbölben pedig nyomára lelni egy veszélyeztett és különleges állatnak, a dugongnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy lavírozott Reza és csapata aknák között és merült fullasztó barlangokba azért, hogy feltárja a titkos határvidéket.

A perzsa leopárd nyomában

A perzsa leopárd a világ egyik legveszélyeztetettebb állata: alig ezer élhet belőle szabadon. Abban nem is sokan bíztak, hogy a háború sújtotta Kurdisztánban még létezhet belőlük néhány példány, de mikor Reza fülébe jut a hír, hogy befogtak egy hím példányt, felkerekedik, hogy megtalálja és felvételekkel bizonyítsa, hogy a mitikus állatnak van még populációja, ezáltal az élőhelyét védett területté nyilváníttathassák. Reza és csapata a kurdisztáni hegyek, azaz az Irak és a szomszédos Irán közötti határvidék felé veszi az irányt. A térséget a háború nyomai miatt már alig lakja ember, a terület tele van aknákkal és az ellenőrző pontokon állomásozó katonák nem túl segítőkészek. Némi alkudozást követően Rezáék egy kis faluba sietnek, melynek egyik idős lakója állítólag látott leopárdot. Hol keressék? A válasz hátborzongató: menjenek az aknamezőkre.

Az aknamezők ideális élőhelynek számítanak a párducoknak, ugyanis ezeket elkerülik az emberek – különös tekintettel az orvvadászokra. Irak területén még mindig 2 millió fel nem robbant taposóakna található, életveszélyes bárhol is letérni az útról. A csapat mégis bizakodó, főleg miután kiszúrja a leopárd két legfontosabb táplálékát, a vaddisznót és a hegyi kecskét. Vadkamerát állítanak fel egy ideálisnak tűnő barlang előtt és egy itatónál. A következő napok feszülten telnek: Rezáék az aknamezőkön újra meg újra átvágva ellenőrzik a kamerák felvételeit. Egyelőre nincs eredmény. Aztán mikor már kezdenék feladni a reményt, egy szűk ösvényre érve leopárdürülékre bukkannak. „Sosem gondoltam volna, hogy ennyire örülni fogok egy kakinak” – szakad ki Rezából a megkönnyebbült sóhaj, és az igazi csoda csak ezt követően jön: a kamerák egyike végre lekap egy éjszaka poroszkáló leopárdot. Hosszú, feszült napok után megvan végre a bizonyíték, amit Rezáék kerestek annak érdekében, hogy a területet védetté tegyék! A felfedező majd kicsattan az örömtől, ráadásul arról értesül, hogy a kamerák a következő hetekben még három perzsa leopárdot is rögzítenek, ahogy kedélyesen iszogatnak nem tudván, hogy jó eséllyel egy szebb jövő vár rájuk.

Egy titokzatos csatornarendszer a világ egyik legszárazabb pontján

Omán a világ egyik legszárazabb országa, ahol a vízhez jutás élet és halál kérdése. Kész rejtély, hogy sikerült itt számos civilizációnak nem egyszerűen túlélnie, de prosperálnia is. Reza expedíciója ezt az ősi titkot akarja megfejteni, mikor beveti magát Omán perzselő sivatagjába. Az arab ország nem teljesen kopár, elvétve található rajta néhány oázis, és ezekhez egy építészeti remekmű, az úgynevezett faladzs-rendszer szállítja a vizet. A faladzs földalatti csatornák bonyolult hálózata – féltő gondossággal épített alagutak több tíz méter mélyen, melyek lassú áramoltatással biztosítják a vízellátást. Valószínűleg perzsa eredetűek, több ezer évesek lehetnek és kézi erővel, illetve egyszerű szerszámokkal épültek.

Reza a rendszer egyik forrását akarja felfedezni, de ez nem veszélytelen út: a mélyben a magas széndioxid, a forróság és a rendkívüli páratartalom is végzetes lehet, nem beszélve arról, hogy a víz néha eléri a csatorna tetejét, emiatt áthatolhatatlan. A mélyben Rezáék rácsodálkoznak az épített falakra, amiket úgy emeltek, hogy akkoriban még nem létezett cement. Talán nem meglepő, hogy létezik egy ománi legenda, ami szerint egy dzsinn építette ezeket az alagutakat.

Odalent a magas páratartalomnak köszönhetően a csapat kamerái egymás után romlanak el, közben pedig az oxigén- és széndioxid-szintet is figyelniük kell és azt is, hogy ne fulladjanak bele a helyenként plafonig tartó vízbe. Végül sikerül megtalálni a forrást, aminek kristálytiszta vize az ősöreg létesítménynek köszönhetően célba ér odafent, ám Rezáék öröme nem sokáig tart: az egyik tag fejlámpája lemerül, és csak a kamera pislákoló fénye mellett képes előbotorkálni, ráadásul visszafele egy olyan elágazáshoz érnek, amiről már elfelejtették, merre kell menni, ezért éremfeldobással döntenek. Szerencsére a helyes utat választják, ám a széndioxidjelző beriaszt, miközben még 50 méterre vannak a felszíntől. A csapat fejfájással és szédelgéssel küszködve, már-már pánikszerűen teper a felszín felé, de közben arra gondolnak, hogy sok ezer évvel ezelőtt hogy voltak képesek emberek ilyen körülmények között egy egész földalatti csatornarendszert kiépíteni. Talán tényleg egy dzsinn volt.

Előzetes

Műsor



Összefoglaló

Titkos határvidékek: Arábia

A díjnyertes felfedező és filmes, Reza Pakravan feltérképezetlen és gyakran veszélyes területre merészkedik, hogy megfejtse a hatalmas Arab-félsziget titkait. Útközben extrém fizikai megmérettetéseket vállalva Reza vizsgálja az ókori rejtélyeket, kutatja az eltűnő fajokat és életmódokat, olyan lenyűgöző helyeken, amelyeket emberi szem ritkán láthat. A hagyományos túlélési technikákat végső próbának vetik alá. Reza és csapata a rejtőzködő perzsa leopárdot keresve egy korábbi háborús övezeten halad át, felfedezetlen kanyonba ereszkedik le a korai emberre vonatkozó bizonyítékért, és veszélyes bicajtúrára megy a Neom királyság „tiltott” területén.

Kapcsolódó műsorok