Blog

Katasztrófa a szomszédban: a bécsi Reichsbrücke összeomlása

Némi költői túlzással, de mérnökeink nélkül még mindig barlangokban élnénk, és egymást néznénk, hogy most mi legyen, ehelyett eme nagy koponyák segítségével olyan elképesztő épületeket, hidakat és más építményeket húztunk fel szerte a világban, melyek csodájára járnak az emberek. Igen ám, de néha még a legprecízebb tervezésbe is becsúszik kisebb-nagyobb, vagy egyenesen olyan végzetes hiba, mely aztán tragikus következményekkel jár. Ezeket járja körül a Hatalmas mérnöki hibák, melynek ötödik évada szeptember 7-től minden csütörtökön 21:00 órakor fut be a Viasat Explore műsorára, és amely ezúttal egy egészen közeli építmény, a bécsi Reichsbrücke 1976-os összeomlását is bemutatja. Cikkünkben az 500 méter hosszú híd emberi életet is követelő pusztulását mutatjuk be.

Budapesthez hasonlóan a Duna Bécset is kettészeli, így a városlakók életében a folyón átívelő hidak ott is kritikus szerepet játszanak. A Reischsbrücke, azaz a Birodalmi Híd első változatát az 1870-es években építették meg. Ez a vasból készült építmény lovaskocsik és gyalogosok számára ideális volt, de ahogy teltek az évek, úgy modernizálódott a közlekedés, és az első Reischsbrücke túl keskeny volt a motorizált forgalomhoz. Az 1930-as években tehát egy új, szélesebb hidat építettek, méghozzá egy ikertartókon álló lánchidat, ami egy kétpályás villamosvonallal is rendelkezett, sőt, gáz- és elektromos áramvezetékek is futottak rajta.

A Reischsbrücke függesztéséhez használt láncokat nem a Duna két partjához rögzítették, hanem a hídtesthez, így a híd teljes súllyal a pilonokra nehezedett, ezért azoknak biztos alapon kellett állniuk. 40 évig így is történt, de aztán 1976 augusztus 1-jén a híd váratlanul összeomlott. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a hídtest remegni, hullámzani kezdett, aztán az egész belecsúszott a Dunába. Szerencsére a katasztrófa hajnalban történt, így csak egy üres busz és egy furgon haladt át rajta, mikor a hídtest leszakadt – a busz sofőrje túlélte a zuhanást, a furgon 22 éves vezetője viszont nem. Ha belegondolunk abba, hogy óránként átlagosan 18 000 ember kelt át a Reischsbrückén, ez a katasztrófa tulajdonképpen szerencsés kimenetelű volt…

De mi okozta? Az összeomlás a híd keleti oldalán kezdődött el, és a nyomozás kimutatta, hogy a használt betonnal voltak problémák. „A hídfőhöz felhasznált beton minősége nem volt olyan jó, mint várták. Összezsugorodott és megvetemedett, ennek eshetőségével akkoriban nem számoltak” – magyarázta Dietmard Adam geotechnikai mérnök a Hatalmas mérnöki hibák stábjának. A beton a sok-sok éven át ránehezedő súlytól egyszerűen megereszkedett. A problémákat az alapzat gránitból készült burkolata tetézte, amit nem látták el védőréteggel, és mivel a gránit alapvetően lukacsos, ezért a lukakba beáramlott a Duna vize és belülről kezdte el erodálni a betont. A betonhoz felhasznált cement egy része mészkőből készült, a víz pedig 40 év alatt elmosta azt, ezáltal az alapzat vészesen meggyengült. A katasztrófában az a legszívszorítóbb, hogy nem lehetett előre látni – még egy rendkívül alapos ellenőrzés sem szúrta volna ki a hibát, hisz anélkül nem lehetett volna feltárni alapzat betonját, hogy ne károsítsák súlyosan azt.

Természetesen a város nem maradhatott híd nélkül: a harmadik Reischsbrücke mindössze négy év alatt készült el, és alaposan túlbiztosítottak, hogy a katasztrófa ne fordulhasson elő még egyszer. Az új hidat az úgynevezett szekrénytartós technológiával építették meg, amely nem csupán masszív, de jóval nagyobb a teherbírása is, továbbá üreges felépítése miatt könnyen ellenőrizhető. Az új Reischsbrücke azóta is biztos alapokon nyugszik és több tízezer ember kel át rajta nap mint nap. Ahogy az az amerikai turista fogalmazott, aki látta az 1976-ban a leomlott elődjét: „Múlt héten ismét Bécsben jártam, át is mentem a hídon, ami nagyon tetszetős volt: modern és erős. Remélhetőleg több száz évig kitart majd.”

Előzetes

Műsor



Összefoglaló

Hatalmas mérnöki hibák

Az emberek több mint 10 000 éve foglalkoznak építkezéssel. Birtokában vagyunk a mérnöki szakértelemnek, de mégis minden évben érkeznek beszámolók a világ minden részéről építési szerencsétlenségekről. Ebben a dokumentumfilm sorozatban felkeressük a tervezői csapatokat, a szemtanúkat és a szakértőkből álló csoportokat, hogy elemezzük, mi siklott félre az egyes építési baklövések esetén. Utánajárunk annak, hogy miért nem fedezték fel hamarabb az adott problémákat, és hogy a mérnökök hogyan próbálják korrigálni azokat. A sorozat ötödik évadában kiemelten vizsgáljuk az időjárással kapcsolatos katasztrófákat, például a pusztító tüzeket az autópályákon és a vasútvonalakon, továbbá megtudhatjuk, hogyan okozhatja szökőár és jeges időjárás a hidak roncsolódását. Az időnként halálos kimenetelű mérnöki kudarccal járó építőipari projektek mélyére ásunk.

Kapcsolódó műsorok