Ez fájni fog! Az Építési szarvashibák című nyolcrészes sorozat – amelynek első része november 10-én, 19:55-kor mutatkozik be a Viasat Explore műsorán – olyan építkezéseken megesett katasztrófákat, tervezési melléfogásokat és emberi mulasztásokat mutat be és elemez ki, melyeknek már a látványától is összeszorul a gyomor. Felboruló daruk, összeomló épületek és elszabadult munkagépek szegélyezik ezt a műsort, amely próbálja feltárni a hibák okait, hátha tanulnak belőlük… Cikkünkben néhány ilyen szarvashibára hívjuk fel a figyelmet.
Ha egy daru túlbillen, onnan nincs visszaút
A teleszkópos daru valódi mérnöki csoda. Karjait dízellel működő hidraulikus rendszerek mozgatják, brutálisan nehéz ellensúlyaival pedig hihetetlen súlyokat képes megmozgatni. De ehhez stabilan álló szerkezet kell, amit ha túlterhelünk, és ennek hatására megbillen a daru, akkor nincs visszaút. Ez történt a hollandiai Alphen aan den Rijn városában, ahol egy 187 tonnás hídelemet próbáltak felemelni, amihez egy 700 és egy 400 tonnás daru segítségét is igénybe akarták venni, melyek egy-egy bárkán álltak, ám az akciónak pusztítás lett a vége: a kisebbik daru megbillent, magával rántotta a nagyobbat is, maguk alá temetve 50 otthont és egy üzlethelyiséget. Szerencsére senki sem sérült meg.
Milyen hibákat követtek el?
1. Ki volt kapcsolva az a biztonsági beállítás, ami azonnal felfüggeszti az emelést, ha a daruk elérik a maximális terhelést.
2. Nem számoltak a nagy erejű széllel, melynek hatására a kisebbik daru megcsúszott, megbillent az azt tartó bárka, aztán jött a dőlés…
Miért nem vették észre időben a Notre Dame égését?
2019 április 15-én felgyullad a Notre Dame: a teteje már lángokban állt, miközben odabent még zajlott a mise. A tűz nem sokkal 7 óra előtt tört ki, egy órán belül pedig már az egész tető lángokban állt. 500 tűzoltó dolgozott a helyszínen, és próbálta megakadályozni, hogy a lángok elérjék a tornyokban lévő harangokat, melyek ha lezuhannak, akkor a tornyokat is magukkal rántják. A tűzoltók végül este 9:45-re megfékezték a lángokat: a Notre Dame megmenekült.
Milyen hibákat követtek el?
1. A templom nagyszabású renováláson esett át, és a fából épült tetőszerkezet tele volt elektromos szerszámokkal, hegesztőpisztolyokkal, melyek szabadon hevertek.
2. A felújítást végző cég ugyan tagadta, hogy egy eldobott csikk okozta volna a tüzet, de a munkásuk bevallották, hogy nem csak a kijelölt helyeken cigarettáztak.
3. A lángokat pedig azért nem vették észre időben, mert a Notre Dame 300 évvel az első francia tűzoltóbrigád felállása előtt épült, tűzbiztonsági szempontból folyamatos karbantartásra szorult, ami elmaradt, míg maga a szerkezet iszonyú gyúlékony volt.
4. Hiába volt 160 tűzérzékelő beszerelve a templomban, és hiába is jelzett a rendszer, az azt figyelő ember már a második műszakját töltötte, és vagy ő jelezte rosszul a tűz helyét vagy a helyszínen tartózkodó őr értelmezte félre a jelzést, ugyanis rossz helyen ellenőrizte azt…
Egy repülőtér, ami soha nem fogadott egyetlen utast sem
A berlini Brandenburg repülőtér építési munkálatai 2006-ban vették kezdetüket, és a tervek szerint 2011-ben fejeződtek volna be. Ez azonban soha nem következett be, ugyanis a híres német precizitás teljesen cserbenhagyta az építőket. A mozgólépcsők nem érték el az emeleteket, a vezetékeket rosszul címkézték fel, 60km-nyi hűtőcsövet szereltek be szigetelés nélkül, és emiatt a frissen felhúzott falakat le kellett bontani. A költségek egy év alatt a duplájukra duzzadtak. 2016-ra a repülőtér ugyan elkészült, de nem volt átadható állapotban: a szellőzőkből folyt az esővíz, az automata ablakok nem működtek, 600 tűzvédelmi falat pedig ki kellett cserélni, mivel gyúlékonyak voltak.
Milyen hibákat követtek el?
1. Egyértelmű, hogy több szinten kóklerek végezték el a munkát, de talán a tűzvédelmi rendszer volt a csúcs, azt ugyanis egy olyan csaló tervezte, akinek a névjegykártyáján csak annyi állt: „mérnök”. A locsolók nem locsoltak, a tűzzáró ajtók nem záródtak, a felfelé szálló füstöt pedig az alagsoron át akarta kivezetteti az épületből. És még 3.000 füstjelzőnek is nyoma veszett.
2. Az építés és az átadás olyan szinten megcsúszott, hogy mire 2020-ra elkészült a repülőtér, a teljes infomációs rendszert ki kellett cserélni. A 2011-re tervezett repülőteret végül 2020 októberében adták át: nem egy sikertörténet.
A Viasat Explore-en debütáló Építési szarvashibák nem csupán korunk híres vagy hírhedt épületeivel kapcsolatos szerencsétlenségeket, illetve szerencsétlenkedéseket mutat be, de jó néhány katasztrófát megidéz a múltból vagy pedig általános építési balfékségekből kínál szellemes vagy megdöbbentő montázsokat: a szörnyű az, hogy van miből válogatni.